Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi, Vállalatirányítási) szempontok alkalmazásának célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése. Az ESG jelentés elkészítésére vonatkozó kötelezettséget az EU jogszabályi keretek közé foglalta. 2023-tól az EU a nagyvállalatoktól és a tőzsdén jegyzett cégektől a nem pénzügyi adatokra vonatkozóan is jelentési kötelezettséget fog elvárni. A tőzsdén nem jegyzett KKV-k dönthetnek úgy, hogy azokat csak önkéntes alapon alkalmazzák, ugyanakkor a nagyvállalatokkal, a tőzsdén jelen lévő cégekkel folytatott üzleti kapcsolataik révén a KKV-knál is megjelennek ezek a kötelezettségek. Az ESG jelentések és a transzparencia egyre fontosabbá válik a beszállítói hálózatokban is, az ESG megfelelés fontos kiválasztási kritérium lehet.

Zöld átálláshoz elérhető támogatások – milyen készpénz támogatások és adókedvezmények érhetőek el?
Kocsis Zsolt - Partner, Adótanácsadás, Ésik Róbert - Partner, EMEIA, Helyszínkiválasztási Tanácsadás és Állami Támogatások
Ernst & Young Tanácsadó Kft.

Zöld átálláshoz elérhető támogatások – milyen készpénz támogatások és adókedvezmények érhetőek el?
•            Átfogó kép az elérhető állami támogatásokról – készpénztámogatások és adókedvezmények energetikai beruházásokhoz
•            A közelmúltban bevezetett új támogatási lehetőségek
•            Jogosultsági feltételek, elérhető támogatási intenzitások, támogatás halmozási lehetőségek, megtérülési számítások
•            Gyakorlati tippek: mit csináljunk és mit ne csináljunk, ha a közeljövőben ilyen beruházást tervezünk

Az átalakuló EU-s és hazai energetikai és klímastratégiai környezet céljai és kihívásai, az ESG jelentősége és előnyei, a megvalósítás lehetséges lépései
Dr. Sági Zsolt
Magyar Innovációs és Hatékonyság Nonprofit Kft.
Az előadás első felében az Európai Unió azon kezdeményezéseit mutatjuk be az energia- és klímapolitika területén, amelyek teljesen átalakítják az Éghajlat- és energiapolitikai keret 2030-at, új kihívások elé állítva a tagállamokat, beleértve a vállalati szférát. Ismertetésre kerül a Repower Eu és a Fit for 55 jelenlegi jogalkotási státusza, beleértve a tervezett új célkitűzéseket.
 
A REPowerEU terv részeként a Bizottság az energia területén meglévő jogszabályok, nevezetesen a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED), az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) és az energiahatékonysági irányelv (EED) célzott módosítására tett javaslatot. Mindhárom irányelv felülvizsgálata már folyamatban van a Bizottság által 2021-ben elfogadott Fit for 55 csomag részeként.
 
A Bizottság jogalkotási javaslata 2030-ra 45%-ra emelné a megújuló energiaforrások (RES) előírt arányát az EU végső energiafogyasztásában. A Bizottság javaslata megerősített intézkedéseket tartalmaz az új megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásainak felgyorsítására, illetve a meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítására. Az EPBD-t úgy módosítanák, hogy a tagállamok számára kötelezettséget teremtsenek arra, hogy az új épületek napenergia-felkészültségét biztosítsák, és az épületeken napenergia-berendezéseket helyezzenek el. Ez 2027-től minden 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű új középületre és kereskedelmi épületre, 2028-tól pedig minden ilyen méretű meglévő középületre és kereskedelmi épületre vonatkozna. Az EED-t úgy módosítanák, hogy a tagállamok 2030-ra együttesen legalább 13 %-kal csökkentsék energiafogyasztásukat a 2020-as referencia-forgatókönyv előrejelzéseihez képest. Az EU végső energiafogyasztása nem haladhatja meg a 750 Mtoe-t, az EU primerenergia-fogyasztása pedig a 980 Mtoe-t 2030-ban.
 
Az előadás második felében részletezzük a fentiekkel összefüggésben az ESG jelentőségét a nagy- és középvállalatok stratégiai fejlesztése szempontjából. Ismertetésre kerül az ESG jelentése, jelentősége, alkalmazásának előnyei. Bemutatjuk az ún. fenntarthatósági jelentés lényeges ismérveit, a követendő tartalomra, minőségre, jelentési formára vonatkozó elvárásokat. Érdeklődésre tarthat számot a területet szabályozó legfontosabb jogszabályok bemutatása, naprakész információkat adunk a további várható szabályozói lépésekről. Vázoljuk a tipikus jelentési szabványokat, a szabványok alkalmazásának előnyeit, a minősítés lehetőségeit.

AZ MVM CSOPORT NON-CORE ÜZLETI VILÁGA
Kiss Csaba Attila, vezérigazgató
MVM ESCO Zrt.
Az MVM Csoport az energiatermelői és energiakereskedelmi alaptevékenységén túl stratégiai célként tűzte ki ügyfelei energetikai igényeinek, különösen az energiahatékonyságot növelő és megújuló energiaforrásokra épülő termékek kidolgozását. Az MVM számos leányvállalata  egymással együttműködve dolgozik új termékek fejlesztésén. Az MVM ESCO konstrukciója egy újabb finanszírozási lehetőséget jelent az energiahatékonysági és korszerűsítési beruházásokhoz.  

A szabványosítás hírei az energiagazdálkodás területén
Szabó József - Főosztályvezető
Magyar Szabványügyi Testület
Több jogszabály is az energiacélok elérésére szorítja, és a részletes műszaki követelmények megadásával még több szabvány segíti ebben az európai gazdaság szereplőit. A jelenlegi energiahelyzetben mindenki saját érdekében igyekszik csökkenteni az energiafelhasználását, az Európai Bizottság pedig az energiafelhasználás csökkentésére lehetséges, elismert megoldást kínáló új szabványok (pl. H₂-felhasználás) kidolgozásának felvetése mellett a korábban kiadott szabványok korszerűsítésével is támogatja ezeket az erőfeszítéseket.
Magyarországon ezen a szakterületen érvényes 298 szabványból 21 jelent meg magyarul. A szabványok új kiadásaival az arány romlik, pedig a célok elérése érdekében növelni kell a magyar nyelvű szabványok számát. Megjelent angolul az MSZ EN 16247 sorozat új kiadása a magyar nyelvű 2014 évi kiadásokat visszavonva. Az energetikai auditra vonatkozó MSZ EN 16247 sok szakkifejezést és követelményt átvett az MSZ EN ISO 50001-ből. Kiegészült az energetikai audit folyamatábrájával, az energetikai auditok alapossági szintjeit bemutató példákkal és az MSZ EN ISO 19011:2018 alapján a mintavételre vonatkozó iránymutatással.
Az energetikai szabványok magyar nyelvű kiadásának egységes értelmezése és szélesebb körű alkalmazása kisebb energiaszámlákhoz és kisebb üvegházhatású gázkibocsátáshoz vezethet. Ezért arra kérem az energetikai szakterületen érdekelt szervezeteket, hogy szakmai és pénzügyi támogatásukkal tegyék lehetővé ennek a közérdekű feladatnak a végrehajtását.


Energetikai auditok a vállalatok energiahatékonysági intézkedéseinek szolgálatában
Domján Sándor - Energetikai auditor
Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztési, Energetikai Mérnöki Iroda Kft.
Válságos időket élünk, az energiaválság pedig áttételesen az élet számos területén érezteti hatását akár a fogyasztói árak tekintetében, de a Vállalkozások életében nemkülönben. Az energiaköltségek a Vállalatok költségszerkezetének egy nagyon jelentős részét teszik ki. Megfelelően elvégzett auditálással, illetve az audit eredményeinek alkalmazásával az energiaköltségek csökkenthetők. Auditálás alatt az úgynevezett „nagyvállalati audit” mellett a TAO és az EKR audit is fontos eszköze az energiaköltségek csökkentésének, a beruházások ösztönzésének. Az előadás az auditok bemutatásán keresztül ad iránymutatást, hogy hogyan alkalmazhatjuk a leghatékonyabban ezeket az eszközöket. A téma aktuális azért is, mert egyrészt 2023 „audit év”, másészt a TAO auditokkal kapcsolatban már rendelkezésre állnak ellenőrzési tapasztalatok, valamint az EKR-rendszerben is lezárult az első, 2021-22-es évet magába foglaló beszámolási időszak.