KIÁLLÍTÓI VÉLEMÉNYEK

Összefoglalás

A 2004-es II. ENERGexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállításon összesen 66 (ebbõl 17 képviselt) hazai és külföldi (angol, német, lengyel, szlovák, ukrán, szerb-montenegrói) vállalat 800 m2 nettó kiállítási területen mutatta be termékeit, szolgáltatásait a szakmai és nagyközönségnek.

A kiállítók 26,5%-a Kelet-Magyarországról (20,4% Debrecenbõl), 49,0%-a a fõvárosból és Pest megyébõl (38,8% Budapestrõl), 8,2%-a a Dunántúlról, míg 16,3%-a (8 társaság) külföldrõl érkezett.

A kiállítók részérõl az ENERGexpo szakkiállításon való részvételt leginkább motiváló tényezõk: az új üzleti, szállítói, vevõi kapcsolatok kiépítése, kapcsolatápolás (33%); a vállalati image erõsítése, ismertség növelése (26%). A célkitûzések közül kiemelendõ még az új, ill. meglévõ termék/szolgáltatás bemutatása, bevezetése (14%); az információcsere a piac helyzetérõl (12%); a fogyasztói igények megismerése, termék/szolgáltatás tesztelése (7%). Egyéb kiállítási célok: a különbözõ szervezetekkel fennálló kapcsolatok ápolása, értékesítés, rendelésfelvétel.

A kiállítás hatásai közül kiemelendõ az új üzleti kapcsolatok létrejötte (29%); a vállalati ismertség növekedése, image erõsödése (25%); és a meglevõ piaci, ill. partnerkapcsolatok megerõsödése (17%).

A kiállítók döntõ többségének (92%) fontos marketingeszköz az ENERGexpo kiállítás, s valamilyen szinten mindenki elégedett vele (33 százalék részben, 67 százalék egészében).

A kiállítók elégedettségére utal, hogy 94%-uk tervezi a 2005-ös ENERGOexpo szakkiállításon és konferencián történõ részvételt.

Értékelés

- A vállalatok székhely szerinti százalékos megoszlásának változása egyrészt a kiállítás nemzetközi jellegének erõsödését, színesedését (mivel a külföldi kiállítók az idén több országból érkeztek, mint tavaly), másrészt a hazai jellegen belül a regionális dominancia erõsödését (mivel a kiállító vállalatok között nõtt a debreceni és kelet-magyarországi székhelyû cégek száma és részaránya) jelzik.
- A fõ felvevõpiacok szerinti százalékos megoszlás változása egyrészt a külföldre is szállító kiállítók számának, részarányának növekedését, másrészt a csak Magyarországon érdekelt kiállítók között a kelet-magyarországi orientációjú vállalatok dominánsabbá válását, s ezzel párhuzamosan a budapesti, pest megyei orientációjú cégek visszaszorulását mutatják.
- A foglalkoztatottak száma szerinti százalékos megoszlás változása egyértelmûen azt mutatja, hogy a multinacionális vállalatok utáni ún. „második vonalban” levõ 50 és 500 fõ közötti munkavállalóval rendelkezõ cégek dominanciája erõsödött, száma, részaránya növekedett.

- A költségmegoszlások változásai jelzik, hogy mind a marketing költség összes vállalati költségen belüli aránya, mind a kiállítások költségének marketing költségen belüli részaránya csökkent 2003-ról 2004-re (az elõbbi átlaga 2,4 százalékponttal, míg az utóbbi átlaga 2,8 százalékponttal esett egyik évrõl a másikra). Ez egyrészt a nem túl „fényes” általános gazdasági helyzettel, másrészt a költségtakarékosság marketing területen történõ érvényesítésével magyarázható.

- Az egy-két rendezvényen kiállító vállalatok részarányának növekedése, az ötnél több kiállításon résztvevõk arányának csökkenése, illetve a kiállítások éves átlagos számának csökkenése egyértelmûen a marketing, illetve kiállítási költségek visszafogásának következménye. Ezen statisztikai adatok a kiállítási megjelenések koncentrálódására utalnak, valamint sajnos arra is engednek következtetni, hogy a vállalatok a kevésbé jelentõs (kisebb, regionális) kiállításokat saját rendezvényekkel (partnertalálkozókkal, vevõ- szállító látogatásokkal) helyettesítik.

- A négy vagy annál kevesebb kiállítást felkeresõ vállalatok részarányának csökkenése, az öt vagy annál több rendezvényen résztvevõk arányának emelkedése, illetve a felkeresett kiállítások éves átlagos számának növekedése a rendezvényeken kiállítóként való megjelenést meghozó alaposabb döntések szélesebb körû elõkészítõ munkájára, illetve a kiállítási megjelenések koncentrálódására utalnak.

- A vállalatok információs forrásainak megoszlásában bekövetkezett változás jelzi, hogy mind az üzleti partnerek, mind a szakmai szervezetek súlya, szerepe növekedett, erõsödött 2004-re. Ez az ENERGexpo rendezvény energetikai szektoron belüli elfogadottságának, ismertségének egyértelmû növekedését, erõsödését jelzi.

- A vállalati célkitûzések megoszlásának változása azt mutatja, hogy az eddig leginkább fontos célok még dominánsabbá váltak 2004-re, hiszen mind a kapcsolatépítés, kapcsolatápolás szerepe, mind az imázs-erõsítés, ismertség-növelés súlya növekedett, erõsödött.

- A kiállítás várható pozitív hatásainak összevetése során alapvetõ eltérés nem állapítható meg, vagyis 2004-ben is azok a célokkal összhangban levõ elvárások a fontosak, dominánsak, amelyek 2003-ban is azok voltak.

- Az ENERGexpo szakmai, üzleti elfogadottságának, népszerûségének, fontosságának erõsödésére utal, hogy egyrészt a rendezvényt igen fontosnak tartó kiállítók részaránya és a kiállítást közepesen fontosnak tartók aránya is növekedett, másrészt a rendezvényt nem túlzottan fontosnak vélõk aránya csökkent, illetve a szakkiállítás átlagos fontossági értéke emelkedett.

- Az ENERGexpo szervezésének, rendezésének szakszerûbbé, profibbá válására utal, hogy egyrészt a rendezvénnyel igen elégedett kiállítók részaránya növekedett, másrészt a kiállítással közepesen vagy kevéssé elégedettek aránya csökkent, illetve a szakkiállítás átlagos elégedettségi értéke emelkedett.

- Az elégedettségi index növekedése két tényezõ azonos irányú hatásának eredménye: egyrészt az átlagos elégedettségi érték emelkedésének, másrészt az átlagos fontossági érték növekedésének együttes következménye.